6 NAP A SZENTFÖLDÖN / NÁZÁRETTŐL EILÁTIG
Tel Aviv - Názáret - Jeruzsálem - Holt Tenger - Eilat
A Szentföld a mai Izrael teljes területét magába foglalja. Kirándulásunk 2 évezredet repít vissza az Ó-, és Újszövetség ismert helyeire, mint egy szellemi utazás a Biblia világába. Utunk során, szó szerint olyan csodákat láthatunk, amit csak egy olyan ország tud nyújtani, mely részben ma is a múltban, illetve a múltból él.
Utazás
Utazás Tel Aviv - ba repülőgéppel a Ryanair menetrendszerű közvetlen járatával.
Majd a repülőtérről autóbuszokkal folytatjuk utunkat.
Hazautazás Tel Aviv - ból a Ryanair járatával.
Szállás
Középkategóriás szállások:
1. éjszaka: Tiberias
2. és 3. éjszaka: Betlehem
4. és 5. éjszaka: Eilat
Ellátás
Az utazás teljes ideje alatt biztosítjuk a félpanziós ellátást.
A összes reggeli és vacsora svédasztalos.
Időpontok
2023. október 22. - 27. / Betelt
Részvételi díj tartalmazza:
Utazás repülőgéppel, és modern
buszokkal
5 éjszaka szállást reggelivel és
vacsorával
10 kg-os feladható poggyásszal
Kötelezően fizetendő:
Baleset-, betegség- és
poggyászbiztosítás
hozzájárulás: 490 ft / fő / nap
Nemzetközi reptéri illeték:
45.000 ft / fő
Baksis: 50 USA Dollár / fő
Helyben fizetendő díj:
350 USD / fő
Extra fizetendő:
Egyágyas felár: hamarosan
(vagy társítás)
Stornóbiztosítás (3,5 %-tól)
Egyéb
Utunk során eljutunk Betlehembe, ahol Jézus született, Jeruzsálembe a három egyistenhívő vallás, a kereszténység, az iszlám és a zsidók szent városába, a világ legmélyebb pontjához, a Holt Tengerhez. Fürdőzhetünk a Vörös Tenger partján, a csodálatos Eiláton. Jöjjön Ön is velünk Izraelbe a Szentföldre, az Ígéret Földjére! Ezt a csodát Önnek is át kell élni!
1. nap: Budapest - Tel Aviv - Tiberias
Utazás Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtérről az Izrael gazdasági központjának tartott Tel Avivba, majd ismerkedés a várossal, valamint Jaffa művésznegyedével. A Tel Avivi városnézést követően tovább utazunk Tiberiasba, ahol 1 éjszakát töltünk.
2. nap: Genezáreti-tó - Tabgha - Capernaum 
Délelőtt a Genezáreti tó partján fekvő szent helyekhez buszozunk. Yardenitben megtekintjük a Jordán folyó partján azt a helyet, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust. Tiberiason keresztül Mária Magdolna születési helyének érintésével a Boldog mondások hegyére, majd Tabghára, a kenyér és halszaporítás csodájának színhelyére utazunk. Capernaumban, ellátogattunk a régi zsinagógához és Péter házához. A programunkat Názáretben fejezzük be, mely az isteni akarat kinyilatkoztatásának, és a názáreti Jézus gyermekkorának helyszíne. Megtekintjük az Angyali Üdvözlet Templomát, ahol az angyal Szűz Máriának hírül adta, hogy gyermeke születik, akit Jézusnak fognak hívni. Ezt követően Betlehembe utazunk, ahol a következő két éjszakát töltjük.
3. nap: Jeruzsálem - Betlehem
Reggeli után látogatás az ország fővárosába - az „Aranyvárosnak“ is nevezett Jeruzsálembe - mely egyben politikai, jogi és vallási központ és a három ábrahámi világvallás szent helye. Sétálunk a Szulejmán szultán által építtetett falakkal körbeölelt óvárosban, mely keresztény, zsidó, örmény és muszlim negyedekre oszlik, és olyan látnivalókban bővelkedik, mint az Oroszlános kapu, Szent Anna
templom, a Bethesda fürdő, Via Dolorosa, Siratófal, a Szent Sír Templom. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni, de ezt inkább látni kell! Délután ellátogatunk a palesztin oldalon fekvő Betlehembe, a világ egyik legrégebbi templomához, a Születés templomához, melyet Jézus születésének helyén emeltek.
4. nap: Jeruzsálem - Holt tenger - Qumran - Jerikó
A reggelit követően programunk az Olajfák hegyére a Getsemane kertbe vezet, ahol a Biblia szerint Jézus elárultatott. Innen továbbutazunk a Sion hegyre; utolsó vacsora terme, Dávid király sírja, Elszenderülés temploma. Utunkat a Judeai sivatagon át folytatjuk a világ legmélyebben fekvő pontjához, a Holt-tengerhez, rövid megállóval, ebédelési lehetőség Qumranban, a Holt-tengeri tekercsek lelőhelyénél, (mely szinte a teljes Ótestamentumot tartalmazta héber, illetve részben arámi nyelven), Délután fürdés a Holt tengerben, majd tovább a Negev-sivatagon át Vörös-tengerhez, Eilatba. Útközben rövid fotószünet a Masada erődnél. (2 éjszaka Eilatban)
5. nap: 1 teljes nap pihenés a Vörös-tenger partján
A szabadnapon lehetőség nyílik felkeresni a víz alatti Obszervatóriumot, ahol a Vörös-tenger élővilágával ismerkedhetünk. (Extra fakultatív program, melyet kérünk előre jelezni. Ára kb. 28 USA Dollar / fő)
6. nap:
A reggelit követően, a délelőtt folyamán elindulunk a Tel Avivi repülőtérre, és búcsút veszünk a csodás Izraeltől.
Izrael
Izrael Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország. Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be tömegesen a 7. században. A szomszédos államok és Izrael között a 48-as újjáalapítás óta szinte folyamatos a harc.
Domborzat
Izrael a Földközi-tenger keleti partján fekszik. Északon Libanonnal, keleten Jordániával, Szíriával, délnyugaton Egyiptommal határos. Délen Eilat kikötőjénél az Akabai-öbölnél keskeny kijárata van a Vörös-tengerhez. Az ország túlnyomó része krétakori üledékes kőzetekből – mészkőből és márgából – felépült, törésekkel feldarabolt 800-1000 méter magas röghegység. Legmagasabb része északon Galilea (Har Meron, 1208 m), amelynek keleti felét kiterjedt bazalttakarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött Jizreel-síkság választja el a Szamária rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik. Az ország déli részét a Negev-sivatag területén idős gránitból és homokkőből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidék foglalja el. A völgyekben a krétakori kőzetek alól triász-kori gipsz és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai homokkő bukkan elő. A Negev északi peremének kisebb medencéit lösz borítja, máshol kő- és kavicssivatagok, helyenként homoksivatagok alakultak ki. Izrael hegyvidékei nyugaton lankásan ereszkednek le a Földközi-tenger homokdűnékkel szegélyezett 10–25 km széles parti síkságára, amelyet csak egy helyen szakít meg a Karmel sasbérce. Itt él a lakosság zöme. Keleten a röghegységek éles törésvonal mentén meredeken hanyatlanak az országhatáron húzódó Akabai-öböl felé futó szerkezeti árokba, amelynek tengelyében a Jordán folyik. A Holt-tenger partján található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. Az ország déli részén a Negev-sivatag terül el, amely főleg kréta és eocén kori mészkőből és homokkőből áll. Az ország belső területeit kelet felé a Palesztinai rögvidék foglalja el, amely észak-déli irányban három részre tagolható: Galilea, Szamária és Júdea. Legmagasabb pont: Har Meron, 1208 m.
Vízrajz
Izrael fő folyója a Jordán, amely 251 km hosszú, átfolyik a Tiberias-tavon (másként: Genezáreti-tó) és a Holt-tengerbe torkollik. A Golán-fennsík bazaltláva területei körülölelik a Tiberias-tavat. A belső felföldről a tenger, illetve a Jordán felé tartó rövid patakok zöme időszakos.
Éghajlata
A tengerparti sáv fagymentes, a középhőmérséklet januárban 12-13 °C, júliusban 25-28 °C. A hegyvidék hűvösebb, a Jordán-árok és a Negev nyara viszont igen forró (júliusi középhőmérséklet 30 °C feletti). Az évi csapadékmennyiség északon – Galileában – 600–800 mm, a Negevben és a Jordán-árok déli felében viszont a 200 mm-t sem éri el.
A történelmi Izrael
A zsidók őseinek megjelenése Izrael területén a Biblia elbeszélése alapján az i. e. 2. évezred első felére tehető. A történet szerint Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött a mezopotámiai Háránból, és hazát keresett azon a földön, amelyet Istene mutatott neki a következőképp: „És mondá az Örökkévaló Ábrámnak: Menj el országodból, szülőföldedről és atyád házából azon országba, melyet én neked mutatok. És teszlek téged nagy néppé és megáldalak, s naggyá teszem nevedet; és áldás leszel. Megáldom a téged áldókat és megátkozom a téged átkozókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.”[3]
Ezek a nomád vándorok azonban nem hagytak maguk után vándorlásaikról kézzelfogható nyomot, bár a bibliai elbeszélés szerint jelentős települést hoztak létre a Kánaán hegyeiben, amely összekötő kapocsként, kereskedelmi központként működött a környéken élő népek között.
A korábbi Kánaán földjére a i. e. 13. században áramlottak be a zsidó törzsek. A 12 törzs összevonásával a i. e. 11. században alakult ki az egységes zsidó állam. Salamon halála után a fia, Roboám király vezetésével elégedetlen északi törzsek I. Jeroboám vezetésével elszakadtak, s így két állam jött létre: északon az Izraeli Királyság (fővárosa: Szamária), délen a Júdai Királyság (fővárosa: Jeruzsálem). Az Izraeli Királyságot i. e. 722-ben megsemmisítették az asszírok, lakóit deportálták, Júda pedig az adófizetőjükké vált. i. e. 587-ben a babiloniak foglalták el Júdát, s lakói nagy részét elhurcolták (babiloni fogság). Miután a perzsák legyőzték Babilóniát, visszatelepítették a zsidókat hazájukba, akik főpapjuk vezetésével korlátozott önkormányzatot élveztek. Nagy Sándor birodalmából először a Ptolemaioszok, majd a Szeleukidák szír-görög birodalmához kerültek.
Kezdetben a Szeleukida Birodalmon belül autonóm társadalmat alkottak, szabad vallásgyakorlással. Később a hellenizmus terjesztésével párhuzamosan egyre inkább üldözték a zsidó vallást. A Szeleukidák ellen Júdás Makkabeus vezetésével felkelés indult (i. e. 167-142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. (Innen ered a Chánuká, a fények ünnepe). A Makkabeusok uralma alatt a zsidók független királyságban éltek.
A függetlenségnek a Római Birodalom terjeszkedése vetett véget: Pompeius i. e. 63-ban elfoglalta Jeruzsálemet. A terület római klienskirályság lett, i. sz. 6-ban pedig római provincia. A római fennhatóság első száz éve alatt viszonylagos vallásszabadságot élvezett Izrael népe, de a függetlenségi törekvések és a 66-ban kitört zsidó felkelés miatt Nero háborút indított Titus Flavius Vespasianus vezetésével. Bár Nerót közben eltávolították a trónról, a birodalom végül a felkelést leverte és egész Izraelt leromboltatta (70. Áb hó 9-én, innen származik a zsidó böjtnap, a tisó-beáv), a tartományt pedig végleg beolvasztották a Római Birodalomba. 135-140 között Bar Kohba vezetésével egy újabb szabadságharcra került sor. Ezt Hadrianus császár leverte. A zsidó népet száműzték a birodalom távoli részeibe, legnagyobb részük Európába és Ázsiába menekült (ez a zsidó diaszpóra). A menekültek jelentős része asszimilálódott a különböző kultúrákba, de sokan megőrizték a zsidó vallási hagyományokat, felvállalva a gyakori üldöztetéseket és szegregációt az ősi kultúra megőrzésének érdekében. A rómaiak bosszúból a terület nevét is megváltoztatták: a Júdea nevet eltörölték, helyette Palesztinának nevezték a tartományt (a filiszteusokról). Izrael állam 1948-as megalapítása előtt palesztinnak nevezték az összes, ezen a területen élő népet, beleértve az arabokat, zsidókat, egyéb helyi népeket.
Azon a területen, amit különböző nézőpontból, de ugyanarra a vidékre vonatkoztatva Izraelnek, Palesztinának, Szentföldnek nevezünk, folyamatos a zsidóság jelenléte. Legkisebb arányban a lakosság között valószínűleg akkortájt voltak, amikor a muszlimok elfoglalták a vidéket. Ez 636-ban történt. A terület ezután különböző muszlim dinasztiák birtokában volt, illetve egy részén a keresztesek Jeruzsálemi Királysága állt fenn 1099 után több mint egy évszázadig. A törökök 1516-ban foglalták el, az Oszmán Birodalom (a későbbi Törökország) része volt az első világháború végéig. A török uralom végén a vidéki népesség túlnyomórészt mohamedán arab, viszont a legnagyobb város, Jeruzsálem lakossága többségében zsidó volt.
Kulturális világörökség
A Szentföld, különösképpen Jeruzsálem városa a keresztények számára mindenképp a világ kulturális örökségének része. De a zsidó vallás és az iszlám hívei számára is igen jelentős hely. Nem Izrael, hanem Jordánia javaslatára vették fel az UNESCO által vezetett kulturális világörökségek listájára Jeruzsálem óvárosát és Jeruzsálem falait 1981-ben. A város már akkor sem állt Jordánia igazgatása alatt, azóta hivatalosan is lemondott róla.
Látnivalók
Genezáreti-tó - Szent Sír templom - Via Dolorosa (Jeruzsálem) - Jézus szülőhelye (Betlehem) - Templomhegy
Nyugati Fal - Jad Vasem Múzeum (Jeruzsálem)
