DUBAI / 8 NAP REPÜLŐVEL
ABU DHABI - AL AIN OÁZISVÁROS
Utazás az Arab-félsziget különleges, egzotikus országába. Az ország fő vonzereje a télen kellemes éghajlat, a sok napsütés, a különleges sivatagi táj, a keleties egzotikum, a történelmi emlék, a szupermodern építmények.
Utazás
Utazás Dubai - ba repülőgéppel az Emirates menetrendszerű közvetlen járatával.
Majd a repülőtérről autóbuszokkal folytatjuk utunkat.
Hazautazás szintén Dubai - ból az Emirates járatával.
Szállás
Millennium Place Marina ****
Szállodánk egy kellemes belvárosi szálloda a Marina Port negyedben, ahonnan könnyen elérhetők a bevásárló utcák, de a tengerpart is közel van.
Ellátás
Az utazás teljes ideje alatt biztosítjuk a félpanziós ellátást.
A összes reggeli és vacsora svédasztalos.
Időpontok
2021. október 15. - től
Részvételi díj tartalmazza:
Utazás repülőgéppel,
és modern buszokkal
7 éjszaka szállás félpanzióval
Feladott poggyász (30 kg )
Kötelezően fizetendő:
Baleset-, betegség- és
poggyászbiztosítás
hozzájárulás: 450 ft / fő / nap
Nemzetközi reptéri illeték:
56.800 Ft/fő
Helyszínen fizetenő díjak összesen:
400 USD/fő
Extra fizethető:
Egyágyas felár: 24.000 ft / éj
(vagy társítás)
Stornóbiztosítás 4 %
Egyéb
Helyszínen fizetendő kedvezményes
csomagár: 400 USD / fő
1. nap: Utazás Dubaiba
Utazás Dubaiba az Emirates Légitársaság járatával. Érkezés az éjszakai órákban, majd Transzfer a szállodába. Szállás (7 éj).
2. nap: Dubai
Közös séta Dubai történelmi városmagjában, ismerkedés a szupermodern városrészeivel: lélegzetelállító felhőkarcolók, szebbnél szebb paloták és szállodák, a híres Jumeirah Mecset, sípálya, üzleti negyed, fotószünet a Burj Khalifánál, Pálmasziget az Atlantis Hotellel stb. Ezután Átkelés vízitaxival a souk-ok negyedébe, ahol lesz idő nézelődni vagy vásárolni a fűszerpiacon, a zöldségpiacon, vagy Dubai egyik fő vonzerejének tartott aranypiacon.
3. nap: Abu Dhabi
Kirándulás az Egyesült Arab Emirátusok fővárosába, Abu Dhabiba. Városnézés: modern városnegyedek, panoráma a városra a hullámtörőről, tengerparti sétány stb. A program fénypontja a 22.000 négyzetméteren épült lélegzetelállító Sheikh Zayed Bin Sultan Nagymecset meglátogatása. A hatalmas építmény főkupolája 70 m, 4 minaretje pedig egyenként 115 m magas, továbbá itt található a világ legnagyobb kézzel készített szőnyege és kristálycsillárja is.
4. nap: Al Ain oázisváros
Reggeli után utazás a sivatagon keresztül autópályán Al Ainba (fotószünet a homokdűnéknél). A sivataggal körülvett Al Ain pár évtizede még egy kis beduin település volt, most egy nagyváros, tele zöldövezettel, gyönyörű lakónegyedekkel, bevásárlóközpontokkal. Látogatás az érdekes helytörténeti múzeumban és a mellette lévő kis erődben, ahol Zayed sejk született. Az ő 1971 és 2004 közötti uralkodására esik az Emirátusok felvirágoztatása. Ezután ismerkedés a város szélén lévő tevepiaccal, ami a legnagyobb az országban, majd a Hili-parkban található régészeti ásatásokat tekintjük meg (emlékek a Krisztus előtti 3. évezredből).
5. nap: Szabad nap vagy sivatagi szafari
(extra fakultatív, ára: 75 Amerikai Dollár)
Szabad program, pihenés a szállodában, lehetőség Dubai további felfedezésére egyénileg. Egyéni programok szervezésében az idegenvezető a helyszínen természetesen segítséget nyújt. Dubai szupermodern városa számtalan programlehetőséget kínál: tengerparti strandolás a híres Jumeirah Beach-en, hajókázás. Taxival, illetve a szálloda közelében lévő metróállomásról (a szupermodern metróval) Dubai ősi belvárosa, az üzletek, a piacok és számos egyéb nevezetesség is könnyedén elérhető. Utazás a szállodánktól terepjárókkal kb.: 1500 órakkor a homokdűnéken keresztül a sivatag belsejébe. Több fotószünet után továbbutazás a sivatagi táborba. Itt napnyugta közben lehetőség lesz kipróbálni a tevegelést, a hennafestést, a homokszánkózást, a vízipipázást. A helyben készülő büfévacsora után hastáncos bemutató zárja a napot.
6. nap: Szabad nap - Esti Dubai városnézés
Délelőtt szabad program, pihenés a szállodában, lehetőség Dubai további felfedezésére egyénileg, strandolás a híres Jumeirah Beach-en. Este Dubai buszos városnézésre indulunk: kivilágított felhőkarcolók, Jumeirah Medinat csodálatos épületegyüttese a bazárral, fényképezés a kivilágított Burj al Arabnál, majd a Dubai Marina modern jachtkikötőjéből hajókázunk egy tradicionális dhow hajóval.
7. nap: Dubai Expo
Hat órás program során ismerkedés a 2020-ra tervezett, és 1 évvel elhalasztott Dubai Expo grandiózus látványosságaival. High-tech instal-lációk, az acélkupolában 360 fokos vetítés, kulturális bemutatók, szemet gyö-nyörködtető, impozáns építészeti megoldások az „ezeregy éjszaka” világában.
8. nap: Hazautazás
Transzfer a reggeli órákban Dubai repülőtérre, majd elutazás Budapestre.
Dubai
Dubaj az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubaj önkormányzatát szokás Dubaj Államnak (Dubai State) is nevezni, hogy megkülönböztessük az azonos nevű emirátustól. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik.
Dubaj jogi, politikai, hadi és gazdasági viszonyban áll más emírségekkel egy bizonyos szövetségi keretrendszeren belül, habár minden egyes emirátus saját hatáskörrel rendelkezik, mint például a polgári törvények végrehajtása vagy helyi szolgáltatások fenntartása. Az emírségek közül Dubaj rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után. A 7 emírség közül egyedül Dubaj és Abu-Dzabi rendelkezik vétójoggal az ország törvényhozásának döntő, nemzeti fontosságú ügyeiben. Dubajt az Ál Maktúm dinasztia vezeti 1833 óta. Az uralkodó pillanatnyilag Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm, aki az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke és alelnöke is egyben.
Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak. Habár Dubaj gazdasága eredetileg az olajra épült, a kőolaj és földgáz kitermelése ma már csak a 6%-át adja ki az emírség 80 milliárd dolláros költségvetésének. Az ingatlanok értékesítése, valamint az építkezések 22,6%-át tették ki a költségvetésnek 2005-ben, mielőtt elkezdődtek a jelenlegi nagyarányú fejlesztések.
Dubaj a számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival, valamint kiemelkedő sporteseményeivel vált ismertté a világ számára. Ez a megnövekedett érdeklődés, valamint a város „globális várossá” és nemzetközi üzleti központtá válása kiemeltté tette a munkások és emberi jogok kérdését is a nagy tömegű dél-ázsiai munkaereje terén.
Az 1799-ben épült Al Fahidi erőd a legrégibb, még álló épület Dubajban (jelenleg a Dubaj Múzeum részét képezi)
A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató azt gondolja, perzsa eredetű, míg mások arabnak hiszik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba (származéka Yadub) származéka, ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal.
Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.
Az iszlám elterjedése előtt a helyiek Badzsirnak hódoltak. Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt. Az iszlám elterjedése után Ummajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az Umajjád-időszak fennállását igazolja. A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. A város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek.
A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül.
1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubaj más emirátusokhoz is csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években Dubajnak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított. Dubaj napjainkban a leggyorsabb ütemben fejlődő város a világon
Kultúra
Dubaj egy sokszínű és multikulturális társadalom. A város kulturális lenyomatát, melyet egy kis, etnikailag homogén közösség adott, megváltoztatta más etnikai csoportok beáramlása, először az irániaké az 1900-as évek elején, majd később az indiaiaké és a pakisztániaké az 1960-as években. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek. A legnagyobb ünnepek közé tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadán végét jelenti, illetve a nemzeti ünnep december másodika, mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) és a Dubai Nyári Meglepetések több mint 4 millió látogatót vonzanak a városba; a bevételek meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek a vásárfesztivál egy hónapos időtartamára időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát. A fesztivál ideje alatt több hotel is 60 százalékos kedvezményt ad szobáira, sőt a vendégek nemritkán több mint húsz százalékkal olcsóbban étkezhetnek éttermeikben. A nagy bevásárlóközpontok a városban, mint például a Deira City Centre, a BurJuman és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is népszerűek.
Gasztronómia
A dubaji konyha változatossága a társadalom kozmopolita jellegét tükrözi. Az arab ételek nagyon népszerűek, bárhol megkóstolhatjuk őket a városban, válasszuk akár a kis kiméréseket, akár Deira vagy Al Karama elit éttermeit. A kínai és dél-ázsiai gyorsétkezdék is igen közkedveltek, a sertéshús értékesítése és fogyasztása sem illegális, bár az eladást szabályozzák, csak nem muzulmánoknak árusítható a kijelölt területeken.[12] Hasonló a helyzet az alkoholos italok esetében is. Az alkoholvásárláshoz engedély szükséges, bár a négy- és ötcsillagos hotelek bárjaiban és éttermeiben hozzáférhetőek.
Turizmus
Dubaj hajdan a kereskedőket és a tengerészeket vonzotta, manapság leginkább kíváncsi turistákat. Dubaj jelmondata: „Mindent egy helyen!” Az Egyesült Arab Emírségekbe látogatók akár egy nap alatt is ízelítőt kaphatnak az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók. Dubaj néhány évtized alatt hatalmas változásokon ment keresztül a kőolajnak köszönhetően. Hatalmas luxusvillák, fényűző szállodák, bevásárlóközpontok épültek fel pár hónap alatt, ultramodern várossá formálták.
Nevezetességek
Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghíresebb és egyben az egyik legdrágább hotel, a világ első hétcsillagos szállodája. Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat.
Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A világ legmagasabb épülete, szuper magas felhőkarcoló. 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek, magassága 828 méter. Az épületben szállodák, üzletek, irodák és luxuslakások kaptak helyet.
23 Marina: Épülő felhőkarcoló, mely ha elkészül, a világ második legmagasabb épülete lesz.
Végtelenség-torony (Infinity Tower): 2006 óta épülő felhőkarcoló, 330 méter magas és 73 szintes lesz, ha elkészül.
Uralkodók
Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm
Maktúm bin Buti (1833–1852)
Szaíd bin Buti (1852–1859)
Haser bin Maktúm (1859–1886)
Rásid bin Maktúm (1886–1894)
Maktúm bin Haser (1894–1906)
Buti bin Szuhajl (1906–1912)
Szaíd bin Maktúm (1912–1958)
Rásid bin Szaíd (1958–1990)
Maktúm bin Rásid (1990–2006)
Mohammed bin Rásid (2006 óta)
