Írország, a Smaragdsziget
Dublin - Galway - Malahide kastély - Limerick - Moher sziklák
Utazás
Utazás Dublinba közvetlen repülőjárattal.
Majd a repülőtérről autóbuszokkal folytatjuk utunkat a szálláshelyünkre
Hazautazás szintén Dublinból
Szállás
Dublin közeli három
csillagos szálloda: 1. és 2. éjszaka
Galway közeli három csillagos
szálloda: 3. éjszaka
Limerick közeli három csillagos
szálloda: 4. éjszaka
Carlow közeli három csillagos
szálloda: 5. éjszaka
Ellátás
Időpontok
2021 június 25. - től
Részvételi díj tartalmazza:
Utazás repülőgéppel, és
modern buszokkal
5 éjszaka szállást reggelivel
és vacsorával
Kötelezően fizetendő:
Baleset-, betegség- és
poggyászbiztosítás: 450 ft / fő / nap
Nemzetközi reptéri illeték:
39.500 Ft/fő
Helyszínen fizetendő
kirándulás csomag: 230 Eur / fő
Extra fizetendő:
Egyágyas felár: 8,500 Ft/éj
(vagy társítás)
Stornóbiztosítás (4 %)
Egyéb
Kedvezményes Csomagár: 230 EUR
DUBLIN - GALWAY - MALAHIDE KASTÉLY
LIMERICK - MOHER SZIKLÁK
1. nap: Dublin
Dublin Kora délután utazás Dublinba, az ír fővárosba repülővel. Az érkezést követően buszos városnézésen veszünk részt, amelynek révén megismerkedhetünk a csodálatos város nevezetességeivel. Ezt követően foglaljuk el szállásunkat Dublinban (2 éj).
2. nap: Dublin (Malahide Kastély - St. Patrick katedrális - 
Guinness Storehouse)
A reggelit követően felkeressük a meseszerű, 12. századi Malahide Kastélyt, amit a Talbot család birtokolta 1185-1976-ig. Számtalan különböző stílus jegyei fi gyelhetők meg az épületen, melyet hatalmas park és kertek vesznek körbe. Botanikus kertjében 5000 növényfajta él. Majd az írek védőszentjéről elnevezett Szent Patrick székesegyházat tekintjük meg, amely az ország legnagyobb temploma, több mint 800 éves gótikus gyönyörűség. A délután folyamán szabadidőnkben sétálhatunk egyet az óváros utcáin, majd ezt követően a Guinness sörgyár felé vesszük utunkat. Az írek híres „fekete” sörével az 1904-ben nyílt Guinness Storehouse-ban ismerkedünk meg, amely egykoron erjesztőüzemként és raktárként szolgált, ma pedig egy többszintes bemutatóterem, ahol megismerkedhetünk a nedű készítésének folyamatával, történetével, majd bele is kóstolhatunk a legismertebb ír italba.
3. nap: Kilbeggan whiskyfőző - Galway
A mai napon elhagyjuk Dublint és a reggelit követően busszal indulunk a nyugatra fekvő kisvárosba, Galwaybe. Útközben megállunk a Kilbeggan lepárlónál, mely az egyik legkisebb és legrégebbi whiskey főzdéje Írországnak, 1757 óta készítik itt a finomabbnál fi nomabb nedűket. Lehetőségünk nyílik kóstolásra és vásárlásra is. Kis italkóstolást követően folytatjuk utunkat az ír vidéken keresztül Galwaybe. Írország bohém városa, amit élénk kulturális élete és a fesztiválok tömkelege mindig ébren tart. Ellentétben sok ír településsel, Galway nem europanizálódott, sokkal inkább ragaszkodik hagyományaihoz. Tökéletes egyensúlyt teremtett a haladás és a múlt között, sajátos légköréből számtalan művész és író merített ihletet. 2020-ban pedig Európa kulturális fővárosa volt. Galway népszerű tengerparti üdülőhely, gyönyörű strandokkal, hosszú, kanyargós sétányokkal, macskaköves utcákkal, színesre festett házakkal. A szabadidőben nézelődhetünk az ódon ír város utcáin. Szállás és vacsora Galway közeli szállodánkban. (1 éj).
4. nap: Bunratty kastély - Moher-sziklák 
A reggelit követően a Bunratty Kastélyhoz indulunk. Írország egyik legjobb állapotban fennmaradt kastélya ez, amely tulajdonképpen egy XV. századi megerősített lakótorony. Manapság a híres bankettjeiről ismert. Mellette egy skanzen-szerű, több mint 30 épületből álló népművészeti városka található és bekukkanthatunk egy pintre a legendás Durty Nelly kocsmába is. Ezt követően a világhírű Moher-sziklák felé vesszük az irányt. A fenséges sziklasor 8 km hosszan és helyenként 214 m-es magasságban nyúlik végig az Atlanti-óceán partján. Az alant dübörgő víztömeg és a csaknem fekete sziklafalak képe örökre felejthetetlen látvány marad. Szállás és vacsora Limerick közeli szállodánkban. (1 éj).
5. nap: Rock of Cashel - Kilkenny
Utazás Cashel sziklájához, Írország Akropoliszához. A 60 m magas sziklán található épületegyüttes 1000 évvel ezelőtt királyi székhely volt. Mára a nagyszerű romok maradtak meg. Továbbutazás Kilkenny-be, amely Írország leginkább középkori hangulatot árasztó városa. Szállás és vacsora Carlow közeli szállodánkban. (1 éj).
6. nap: Glendalough- Dublin - Hazautazás 
A reggelit követően elhagyjuk szállodánkat és lassan a repülőtér felé indulunk. Útközben viszont még ellátogatunk a gyönyörű fekvésű Glendalough-ba, ahol egy VI. századi kora keresztény kolostortelepülés romjai láthatóak. A Szt. Kevin által alapított kolostor a korai középkorban Európa egyik legismertebb egyházi és oktatási központja volt. A kolostor felfedezése után elindulunk a repülőtérre, ahonnan Budapestre repülünk haza az esti órákban.
Írország
Fővárosa: Dublin
Államforma: köztársaság
Államfő: Michael D. Higgins
Taoiseach (miniszterelnök): Enda Kenny
Hivatalos nyelv: ír (gael) és angol
Népszámlálás szerint: 4 588 252 fő (2011)
Terület: 70 273 km²
Írország Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hét megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.
Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.
A jelenlegi államfő Michael D. Higgins. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. A jelenlegi taoiseach Enda Kenny.
Az Ír-sziget domborzati térképe
Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km². A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.
Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.
Vízrajz:
Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir.
Éghajlat:
Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.
Írország nemzeti parkjai:
Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor.
The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág
Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedésű botanikus kert.
Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park.
Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.
A Moher-sziklák az Atlanti-óceán partján
Történelem:
Az Ír-sziget első lakói a kőkorszakban jelentek meg. A középkorban Anglia szerezte meg a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség tagja lett.
Államformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).
Közigazgatási felosztás:
A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.
Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.
Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.
1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.
Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.
Kereskedelem
Exporttermékek: gépek és berendezések, számítógépek, vegyi anyagok, orvosi eszközök, gyógyszerek; élelmiszerek, állati termékek, élőállat
Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
Az országot 2011-ben 85%-ban írek (kelták) lakják. Kb. 9% egyéb fehér, kb. 2% ázsiai, 1.4% fekete, 2,5% egyéb. Külföldről betelepülő legnagyobb csoportok a lengyelek, britek, amerikai állampolgárok, litvánok, lettek, nigériaiak, németek, indiaiak, pakisztánok, kínaiak.
A hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa. Ilyen tradicionális étel az ír pörkölt.
