Írország, a Smaragdsziget
Dublin - Galway - Limerick - Moher sziklák
Utazás
Utazás Írországba (Shannon nemz. Reptér) közvetlen repülőjárattal, majd a repülőtérről autóbuszokkal folytatjuk utunkat a szálláshelyünkre.
Hazautazás Dublinból szintén közvetlen repülőjárattal.
Szállás
2. éjszaka: Limerick közeli három csillagos szállodában.
3. éjszaka: Cork közeli három csillagos szállodában.
4-5. éjszaka: Dublin közeli három csillagos szállodában.
Ellátás
Időpontok
2023. nyár
Részvételi díj tartalmazza:
Utazás repülőgéppel, és
modern buszokkal
5 éjszaka szállás félpanzióval
Kötelezően fizetendő:
Baleset-, betegség- és
poggyászbiztosítás: 490 ft / fő / nap
Nemzetközi reptéri illeték:
hamarosan
Helyszínen fizetendő
kirándulás csomagár: hamarosan
Extra fizetendő:
Egyágyas felár: hamarosan
(vagy társítás)
Stornóbiztosítás (3,5 %)
Egyéb
Helyszínen fizetendő
kedvezményes csomagár: hamarosan
Az ár a következő belépőket tartalmazza:
- Moher sziklák
- Bunratty kastély
- Skanzenlátogatás
- Jameson Whiskey Múzeum és kóstoló
- Rock of Cashel
- St. Patrick katedrális
- Guinness Storehouse
- Glendalough
DUBLIN - GALWAY - CORK
LIMERICK - MOHER SZIKLÁK
1. nap: Budapest - Írország (Shannon Reptér)
Érkezés Írországba, Shannon Nemzetközi Repülőtérre, majd transzfer Galway városába. A délutáni órákban érkezünk meg Galway-be. Oscar Wilde szerint Galway maga a „vad gyönyörűség”, a tajtékzó óceán partján fekvő város a legkülönbözőbb és legkényesebb ízléseket is kielégíti. 2020-ban pedig Európa kulturális fővárosa volt. Szállás és vacsora Galway közeli szállodánkban. (1 éj).
2. nap: Moher sziklák - Bunratty kastély & Skanzen
A reggeli után a Burren Karsztvidéken keresztül utazunk a világhírű Moher-sziklák felé. A fenséges sziklasor 8 km hosszan és helyenként 214 m-es magasságban nyúlik végig az Atlanti-óceán partján. Ezután a Bunratty Kastélyhoz indulunk. Írország egyik legjobb állapotban fennmaradt kastélya ez, amely tulajdonképpen egy XV. századi megerősített lakótorony. Mellette egy skanzen-szerű, több mint 30 épületből álló népművészeti városka található. Szállás Limerickben (1 éj).
3. nap: Cork - Jameson Whiskey -
An Cobh
Délelőtt Cork-al, Írország második legnagyobb városával ismerkedünk, amelynek történelme egészen 606-ig visszanyúl; ekkor alapították itt az első kolostort. Corkot kulturális pezsgése teszi igazán vonzóvá. A város közepe egy szigeten fekszik, amelyet a Lee folyó ölel körül; a folyót pedig számos híd köti össze. A következő programunk a híres Jameson Whiskey Múzeumának megtekintése és kóstolója lesz, ahol egy audiovizuális show keretében mutatják be a turistáknak az ír whiskey történetét és készítésének módját. A nap végén ismerkedés Cobh városával. Cobh kikötője volt az Atlanti-óceánon átkelő hajóknak az utolsó megállója. Több millió ír innen vándorolt ki Amerikába és a Titanic is innen indult utolsó útjára. Szállás Cork (1 éj).
4. nap: Rock of Cashel - Kilkenny
A Cashel városa fölé magasodó Rock of Cashel egy ősi erőd, melynek egyes részeit a 4. században építették. Egykor királyi székhely volt, de épületeinek többsége nem élte túl a normann korszakot. Története önmagában is érdekes, valójában a romok adnak igazi hangulatot ennek a helynek. Továb Kilkenny-be, Írország leginkább középkori hangulatot árasztó városába. Városnézés Kilkennyben a Nore folyó partján fekvő bájos városkában, melynek kanyargós utcáin igen sok korabeli épület található és amely a vörös sörről is ismert. A Márvány Városának is nevezett Kilkenny Írország egyik legrégebbi városa, ahol számtalan történelmi épület áll, emellett kulturális központként is fontos szerepet tölt be. Szállás Dublin közelében (2 éjsz.)
5. nap: Dublin - St. Patrick katedrális
Guinness Storehouse
A reggelit követően felkeressük az írek védőszentjéről elnevezett Szent Patrick székesegyházat, amely az ország legnagyobb temploma, több mint 800 éves gótikus gyönyörűség. Ezután buszos és gyalogos városnézés következik a fővárosban. A délután folyamán a szabadidőnkben sétálhatunk egyet az óváros utcáin, majd ezt követően a Guinness sörgyár felé vesszük utunkat. Ma egy többszintes bemutatóterem, ahol megismerkedhetünk a nedű készítésének folyamatával, történetével, majd bele is kóstolhatunk a legismertebb ír italba.
6. nap: Glendalough- Dublin -
hazautazás.
A repülőtér felé felkeressük Glendalough- ba, a VI. századi keresztény kolostortelepülés romjai. A kolostor a középkorban, Európa egyik legismertebb egyházi és oktatási központja volt. Az esti órákban hazarepülünk Budapestre.
Írország
Fővárosa: Dublin
Államforma: köztársaság
Államfő: Michael D. Higgins
Taoiseach (miniszterelnök): Enda Kenny
Hivatalos nyelv: ír (gael) és angol
Népszámlálás szerint: 4 588 252 fő (2011)
Terület: 70 273 km²
Írország Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hét megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.
Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.
A jelenlegi államfő Michael D. Higgins. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. A jelenlegi taoiseach Enda Kenny.
Az Ír-sziget domborzati térképe
Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km². A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.
Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.
Vízrajz:
Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir.
Éghajlat:
Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.
Írország nemzeti parkjai:
Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor.
The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág
Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedésű botanikus kert.
Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park.
Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.
A Moher-sziklák az Atlanti-óceán partján
Történelem:
Az Ír-sziget első lakói a kőkorszakban jelentek meg. A középkorban Anglia szerezte meg a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség tagja lett.
Államformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).
Közigazgatási felosztás:
A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.
Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.
Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.
1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.
Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.
Kereskedelem
Exporttermékek: gépek és berendezések, számítógépek, vegyi anyagok, orvosi eszközök, gyógyszerek; élelmiszerek, állati termékek, élőállat
Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
Az országot 2011-ben 85%-ban írek (kelták) lakják. Kb. 9% egyéb fehér, kb. 2% ázsiai, 1.4% fekete, 2,5% egyéb. Külföldről betelepülő legnagyobb csoportok a lengyelek, britek, amerikai állampolgárok, litvánok, lettek, nigériaiak, németek, indiaiak, pakisztánok, kínaiak.
A hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa. Ilyen tradicionális étel az ír pörkölt.
