Izland, a Vízesések Országa
Reykjavik - Arany Körút - Jökulsárlón - Kék Lagúna
Utazás
Majd a repülőtérről autóbuszokkal folytatjuk utunkat a szálláshelyünkre
Hazautazás szintén Reykjavík -ból
Szállás
1. 2. 3. 6. 7. éjszaka:
Reykjavík -ban három
csillagos szállodában
4. éjszaka:
Selfoss környékén
három csillagos szállodában
5. éjszaka:
Kirkjubæjarklaustur közeli
három csillagos szállodában
Ellátás
6 x félpanziós ellátás
1 x reggelis ellátás
(az első éjszaka,
Reykjavík -ban nincs vacsora)
Időpontok
2021 szeptember 14.
Részvételi díj tartalmazza:
Utazás repülőgéppel, és
modern buszokkal
7 éjszaka szállást reggelivel
és 6 vacsorával
1 × Ingyen felvihető
kézipoggyász mérete
(40 × 30 × 20 cm)
Kötelezően fizetendő:
Baleset-, betegség- és
poggyász biztosítás:
450 ft /fő/nap
Nemzetközi reptéri illeték:
49.500 Ft/fő
Helyszínen fizetendő
díj belépőkkel: 400 Eur/fő
Választható poggyász díjak:
- max 10 kg-os: 30.000 Ft/fő
méret: 140 x 110 x 170 cm
- max 20 kg-os: 42.000 Ft/fő
méret: 140 x 110 x 170 cm
Extra fizetendő:
Egyágyas felár: 9,500 Ft/éj
(vagy társítás)
Stornóbiztosítás (4 %)
Egyéb
Kedvezményes Csomagár:
400 EUR / fő
A fenti ár tartalmazza mind a természeti látványosságokhoz és a programok alatt a belépőjegyek árát.
Valamint tartalmazza a Blue Lagoon Gyógyfürdőbe való belépődíjat és a Perlan Múzeum látogatást is.
1. nap: Üdvözöljük Izlandon
Délután elutazás Budapestről közvetlen járattal Reykjavikba. Esti órákban érkezés, majd transzfer a szállodába. Szállás Reykjavik-ban (3 éj).
2. nap: Snaefellsnes-félsziget (445 km)
Reggeli után elindulunk nyugat felé a Snaefellsnes-félszigetre, amit "kis Izlandnak" is szoktak nevezni. Itt három híres és ikonikus hegy is található: az egyik a különleges alakú Kirkjufell (463 m), azaz a Templom-hegy, melyet a Trónok harca fantasy-sorozatban is láthatunk. Ellátogatunk a félsziget régi halászfalvaiba, Snaefellsjökull Nemzeti Parkba, megnézzük a Vatnshellir lávabarlanagot. A félszigeten tett kirándulásunk után visszautazunk Rekykjavikba.
3. nap: Arany Körút I (273 km)
Ezen a napon elutazunk Izland híres Arany körútjának páratlan szépségű természeti és történelmi helyszíneire. Megcsodáljuk a Hraunfossar és Barnafoss vízeséseket , melyek 900 méteres tengerszint feletti magasságból induló patakok és vízfolyások útja mentén találhatóak. Délután a Thingvellir Nemzeti Parkba látogatunk, mely 2004-óta a Világörökség része. Itt tartották a világ egyik legelső parlament-jét. Körutunk végén a kora esti órákban ismét Reykjavíkban éjszakázunk.
4. nap: Arany Körút II (188 km)
Reggeli után megkezdjük az Arany Körút második napját, a Geysir geotermikus mezőit keressük fel. A napjainkban is aktív Strokkur gejzír 5 percenként feltör 15-20 méteres magasságig. Majd ellátogatunk az Arany Körút ékéhez, a Gullfoss vízeséshez ( magyarul „Arany vízesés”), mely Izland egyik leghíresebb vízesése és a világ tíz legszebb vízesései között tartják számon. Napunkat a Fridheimar paradicsomfarmon folytatjuk, ahol egész évben termesztik a paradicsomot, valamint megismerjük az izlandi lovak különleges történetét. A nap végén a 3000 éves, vulkanikus eredetű kráter-tóhoz, a Kerid Kráterhez buszozunk. A falát alkotó kőzet vöröses színű, a tó pedig a talajból kioldódó ásványoknak köszönhetően élénk kék színben pompázik. A helynek csodálatos akusztikája van; Björk izlandi énekes-dalszövegírónő 2010-ben adott itt koncertet. Szállás Selfoss környékén ( 1 éj).
5. nap: Déli Part I (220 km)
A Déli-part minden kilométere fantasztikus, az első igazán elképesztő megálló a Seljalandfoss vízesés lesz. Nem elég, hogy a vízesés egy látványos, 62 méter magas sziklaszirtről zúdul le, a természet még azzal is megajándékozott minket, hogy a vízfátyol mögé egészen mélyen be lehet sétálni, és megkerülve azt, a másik oldalon kijönni. Ezután a Skógafoss vízeséssel ismerkedünk, amely Izland talán legismertebb vízesése. Majd a Reynisfjara part következik, vagy ahogyan sokan ismerik, a híres-nevezetes fekete homokos part, Izland egyik legszebb és talán legnépszerűbb tengerpart-szakasza. Hihetetlenül látványos sziklatornyok meredeznek ki a vízből és a szénfekete homokos tengerpart sem egy mindennapi látvány. A nap utolsó látványossága az Eldhraun lávamező. A megszilárdult lávát vastagon benőtte a moha, és különleges, kerek, puha buckákat hozott létre, melyek úgy terülnek itt el, mind milliónyi puha párna, amerre a szem ellát. Szállás Kirkjubæjarklaustur környékén ( 1 éj).
6. nap: Déli Part II (500 km)
A Jökulsárlón talán a legkülönlegesebb és legszebb hely Izlandon. Leírhatatlan a kék jéghegyek látványa, ahogyan a lagúna torkolatánál összetorlódnak és onnan szép lassan a tengerbe úsznak. Órákat el lehet itt tölteni a lassan sodródó jéghegyeket csodálva. Akárhányszor is jár itt az ember, az állandóan változó Jökulsárlón mindig csodálatos és mindig más. Enélkül nem lehet teljes egyetlen izlandi utazás sem. A Jökulsárlón lagúnával átellenben, 1 km-re az út másik oldalán található a méltán híres Gyémánt Part. A gleccserről leváló jéghegyek a lagúnából a tengerbe sodródnak, hogy aztán az erős hullámzás hatására a partra vetődjenek. A sós víztől széttöredezett jégdarabok akár a gyémántok, úgy ragyognak a fekete vulkáni homokban. A Gyémánt-part folyóhoz közel eső részén gyakran látni fókákat a homokban sütkérezni. A Skaftafell Természetvédelmi Terület az egyik legnépszerűbb célpont a Dél-Izlandra látogató természetkedvelők körében. Korábban önálló nemzeti parkként tartották számon, 2008 óta azonban a Vatnajökull Nemzeti Park részét képezi. A nap végén visszatérünk Reykjaviki szállodánkba, ahol az utolsó két éjszakát töltjük.
7. nap: Reykjanes-félsziget (130 km)
A Reykjanes-félsziget Izland fővárosa, Reykjavík mellett található, a sziget délnyugati részén. A vulkáni utóműködés számos hőforrást és kénforrást táplál a félsziget déli részén a Kleifarvatn tó környékén a Krýsuvík geotermális területen. Itt található a sziget legismertebb szabadtéri fürdője is, a Kék Lagúna. A természet ezen páratlan műalkotásának az egész világról csodájára járnak. A gyógyhatás kiaknázására nyilvános fürdőt nyitottak, amely nemcsak a gyógyító ereje, hanem a szépsége miatt is vonzza a helyiek és a turisták ezreit. A lagúna vize kétnaponta teljesen kicserélődik így biztosítva a kemikáliák nélküli, tiszta vízminőséget. Ezen a napon mi is a délután nagy részét fürdéssel és a Kék Lagúna felfedezésével töltjük.
8. nap: Reykjavík – Hazautazás
(60 km)
Reggeli után, a késő délelőtti órákban elhagyjuk szállásunkat és a hazautazás napján felfedezzük Izland fővárosát. Reykjaviki városnézésünk során ellátogatunk a Harpa Koncert és Konferencia Központhoz, ahonnan pompás kilátás nyílik az óceánra. Érintjük a Hallgrimskirkja Evangélikus Templomot, a régi kikötőt, a városházát és a Grotta világítótornyot is. Végül felkeressük a nagyon sok érdekességet kínáló interaktív Perlan Múzeumot. A múzeumban többek között kialakítottak egy 100 méter hosszú jégalagutat, ahol a látogatóknak bepillantást engednek Izland gleccsereinek múltjába, jelenébe és jövőjébe. Ezenkívül figyelemre méltó még az Áróra, a világ első interaktív planetáriumi filmje. Magával ragadó audio- és vizuális utazás Izland szívébe, hogy megtapasztalja legendás tájait, amelyek északi fényben fürdenek. Fantasztikus aurora borealis látványt nyújt. A múzeumlátogatás után a késő délutáni órákban elindunk a reptérre, majd hazautazás Budapestre.
Izland
Izland, szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Domborzata:
- Vulkáni sziget, amely a Közép-Atlanti-hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.
- A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
Éghajlata:
- Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata a Golf-áramlat szélesebb rendszerébe tartozó Irminger-áramlat mérséklő hatása miatt kevésbé zord. Az egész ország az óceáni éghajlat hideg övezetébe tartozik. A viszonylag meleg áramlat a déli és nyugati partvidéken teljes jégmentességet biztosít, míg az északi és keleti partokat ritkán, de elérheti a sodródó sarki jég a tél végén.
- A napsütéses órák száma nyáron azért is magas, mert a sziget északi fekvése miatt a nappal rendkívül hosszú. A nyári napforduló környékén a napkelte és napnyugta között több mint 20 óra telik el, és az éjszaka közepén is szürkületi derengés tapasztalható. A tél derekán viszont csak néhány órára kel fel a nap dél körül.
Történelme (röviden):
- 850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld (Snjórland) nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet, és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről.
- Később a szigetre érkezett a norvég Flóki Vilgerðarson, de csalódnia kellett, mert a sziget közel sem olyan barátságos arcát mutatta, mint ahogy azt Gardar leírásából sejteni lehetett. El is hagyta a szigetet, amit ő jégföldnek, azaz Ísland-nak nevezett.
- 874-ben a mai Ingólfshöfði-nél kötött ki Ingólfur Arnarson, majd a part mentén hajózott tovább, és telepedett le a mai főváros helyén. A helyet ő nevezte el Reykjavíknak, ami füstös öblöt jelent. Arnarson igazi viking volt, aki kényszerűségből hagyta el Norvégiát, mivel összeütközésbe került a norvég uralkodóval, Széphajú Haralddal. Sok követője akadt, a következő 50 évben egyre többen érkeztek Norvégiából, de ezzel párhuzamosan írek és skótok is megtelepedtek a szigeten. Ezeket a betelepüléseket követően újabb jelentős számú népesség már nem érkezett a szigetre. Nagyjából 100 év kellett ahhoz, hogy a vikingek, írek, skótok keveredjenek, és egy új északi nép, az izlandi létrejöjjön. Ekkor körülbelül 15 000 ember élt a szigeten.
- 930-ban a kezdeti, országrészenként szervezett évi népgyűlések felett létrehozták az országos népgyűlést, az Alþingit. Szokás ezt a világ első parlamentjének is nevezni, de valójában inkább az utolsó törzsi, nemzetségi jellegű népgyűlés volt a feudalizmus előtti korban.
- 1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. Érdekes megemlíteni, hogy amikor a törvénymondó az Alþingiban kihirdette a norvég király üzenetét, akkor csak egy kisebb összetűzés után sikerült elfogadni a javaslatot. Így is bizonyos ősi törvényeket megőriztek.
- 1911-ben megalakult az első egyetem Izlandon, Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte.
- 1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak.
Államszervezete és közigazgatása:
- Izland elnöki köztársaság. Az ország nem tagja az Európai Uniónak. A 2008–ban kirobbant gazdasági világválság azonban súlyos csapást mért az izlandi gazdaságra, ezért felmerült annak a lehetősége, hogy Izland gyorsított eljárással, akár 2011-re az unió tagja legyen.
Általános Adatok:
- Az ország lakosságának 93%-a városokban él.
- Az izlandi lakosok 93%-a evangélikus, 2%-a római katolikus, a maradék 5% pedig egyéb vallások híve.
- Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoportvizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandiak férfi ősei többségében viking eredetűek, míg a női ősök többségében kelták voltak.
- Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.
- Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd.
- Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Guðbrandur Þórláksson (1542–1627) Sálmabók című művében azt írta, hogy a nyelvüknek nincs szüksége idegen szavakra. Ez persze technikai, gazdasági fejlődés miatt mára tarthatatlanná vált, de ennek ellenére az emberek tudatosan őrzik nyelvüket. Ennek egyik eszköze, hogy magas szinten oktatják az angol nyelvet.
Gasztronómia
- Az izlandi konyha nem túl változatos a zord éghajlat és a nyersanyagok korlátozottsága miatt. A fő alapanyagokat a (tengeri és édesvízi) halak és a háziállatok adják. A tenyésztett állatállományt csak a juhok, tehenek és lovak képviselik. A kis mennyiségű hazai zöldséget geotermikusan fűtött üvegházakban termesztik.
